Győrnek a térségben, történelme során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Az államalapítás idején püspökséget és ispánságot kapott. A török időben Bécset védő végvár volt. A 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. A 20. században iparvárossá fejlődött ki, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig őrzi.

Ókor

A város az ősidők óta lakott terület. Az első nagyobb település i. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. E név rövidített formája máig használatban van a város német és szlovák neveként (Raab illete Ráb).

Az i. e. I. században római kereskedők költöztek Arrabonába. I. sz. 10 körül a római hadsereg elfoglalta a Dunántúlt, létrehozva Pannonia provinciát. Bár a germán, majd hun törzsek támadásai miatt a rómaiak a 4. században lemondtak a területről, a város lakott maradt. A következő évszázadokban szlávok, avarok és frankok is éltek itt.

Középkor

A honfoglaláskor a magyarok megerősítették a volt római erődöt, I. István király pedig püspökséget alapított. A város ebben az időben kapta a Győr nevet. A többi magyar városhoz hasonlóan Győrt sem kímélték meg a történelem viharai: a tatárjárás során feldúlták, majd 1271-ben a cseh királyi sereg pusztította.

Korai újkor

Az Apátúr-ház (Xántus János Múzeum)

A mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás után Győr sorsa is bizonytalanná vált. Frangepán György városparancsnok előbb I. Jánost ismerte el királyként, de a báró Nádasdy Tamás budai és báró Cseszneky György tatai kapitány Győr alá érkező seregének nyomására a város védői és polgárai I. Ferdinánd pártjára állottak. A városba érkező I. Ferdinánd király gróf Lamberg Kristófot nevezte ki az erősség parancsnokának, aki azonban 1529-ben a fenyegető török veszély közeledtével reménytelennek tartotta megkísérelni Győr védelmét, inkább felgyújtatta a várost. Az érkező török hadak csak megfeketedett romokat találtak, innen a város török neve: Janik kala, azaz „égett város”. A romos várost Bakics Pál szerb vajda kapta zálogbirtokként a királytól. Fels Lénárd kapitány már 1537-ben megkezdte az újjáépítést, de igazán csak 1561-ben indult meg az építkezés.

Az újra felépített Győrt olasz építőmesterek által tervezett városfal vette körül. Sok új épület épült reneszánsz stílusban.

A tizenötéves háború idején, 1594-ben miután a törökök megfutamították a Mátyás főherceg vezette felmentő sereget, gróf Hardegg Ferdinánd főkapitány föladta a várat, de a magyar és osztrák seregek már 1598-ban visszaszerezték. Ezt a rövid időszakot leszámítva Győr földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően mentes volt a török uralomtól. A korszak új művészeti stílusa, a barokk így hamarabb elérte a várost, mint a keletebbre lévő településeket, ahová csak a török megszállás alóli megszabadulást követően jutott el. Ekkor alakult ki a városközpont barokk jellege.

19. század

Napóleon 1809-ben a győri csata során a város mellett győzelmet aratott a magyar nemesi felkelés hadai fölött. A várost védő erődítményrendszer egy részét a francia katonák felrobbantották. Miután a város vezetése ráébredt, hogy a középkori védművek már nem felelnek meg céljuknak és csak gátolják a város terjeszkedését, lebontották a városfalakat. A 19. században Győr kereskedelmi szerepe először megnőtt, amikor beindult a gőzhajó-forgalom a Dunán, ám veszített a jelentőségéből, amikor 1861-ben megépült Budapest és Kanizsa közötti vasútvonal. A város vezetősége ipartelepítéssel próbálta ellensúlyozni ezt a veszteséget. Megyei szerepét erősítendő 1886-ban törvényszéki börtön (ma: Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) létesítése mellett döntött a város vezetése.

20. század

Az I. világháború után 1923 és 1945 között Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye, majd 1945 és 1950 között Győr-Moson vármegye székhelye. Az 1950-es megyerendezés óta Győr-Sopron megye székhelye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.

A II. világháborúban rengeteg épület elpusztult. Az 1956-os forradalom idején Győrben alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács.

Az 1950-es és 1960-as években, a nagy lakótelepek építésének korában a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. 1970-ben azonban megkezdték a városközpont felújítását. 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját.